„A számviteli és adózási feladatok egyre inkább átalakulnak támogató, tanácsadó, az összefüggéseket komplexen vizsgáló feladattá.” – interjú Somogyi Csizmazia Györggyel, az MKVK Adótagozatának elnökével
Mik lesznek az idei évben a legfontosabb feladatai, mint az MKVK Adótagozata elnökének?
– Magyarország a Helyreállítási és Ellenállóképességi tervében (RFF) a hazai adórendszer konszolidációjával kapcsolatban több vállalást is tett az Európai Unió felé. A 2024-es évben a Pénzügyminisztérium egy munkacsoportot állít fel annak vizsgálatára, hogy a 2022-ben bevezetett különadók, illetve a közművezetékek adója kivezetésén túl milyen lehetőség van az adók számának további csökkentésére. Az elmúlt évhez hasonlóan a Pénzügyminisztérium részéről a munkacsoportban való részvételre 2024-ben is felkérést kapott a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, melynek képviseletére a Kamara elnöke részéről idén is engem ért a megtisztelő felkérés. A munkacsoport idei évi célja annak vizsgálata, hogy milyen egyszerűsítéseket lehetne bevezetni a helyi ingatlan típusú adók (építményadó, telekadó, kommunális adó) és a gépjárművekhez kötődő közterhek tekintetében, továbbá annak vizsgálata, hogy különböző adónemeket miként lehetne egymásba integrálni, netán a minimális bevételeket hozó kis adókat megszűntetni, így csökkentve a hazai adónemek jelenleg is elég magas darabszámát. Az MKVK Adótagozata folyamatosan figyelemmel kíséri az adózással kapcsolatos jogalkotást és amennyiben nagyobb horderejű évközi változás lenne, úgy természetesen erről részletes tájékoztatást nyújtunk a tagjaink részére. Továbbá már most el kell kezdenünk az évről-évre hagyományosnak tekinthető és nagy sikernek örvendő év végi nagy Adókonferencia szervezését, melyet idén is az MKVK Könyvelői tagozatával együtt tervezünk megrendezni 2024. december elején.
 |
Fotó: Vémi Zoltán
Az év eleje a bevallások időszaka is. Mire hívná fel a figyelmet a 2023. évi bevallások elkészítése kapcsán? Mik a legnagyobb kihívások?
– Az előző év zárási feladatai minden év elején kiemelt helyet képviselnek a vállalkozások és az adózással, számvitellel foglalkozó szakemberek életében. Minden év elején érdemes átgondolni, hogy van-e bármilyen lehetőség, vagy előny egy másik adózási módot/formát választani? Többek között a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak 2024. május 20-ig kell eldönteni, hogy az átalányadózást kívánja-e választani, 2024-re. Továbbá a helyi iparűzési adó esetén a helyi adókról szóló törvény szerinti kisvállalkozóknak érdemes megvizsgálni az egyszerűsített iparűzési adóalap megállapítási lehetőséget, melyről majd 2024. május 31-ig a 23HIPAK nyomtatványban kell jelzéssel élni.
A 2023-as évi éves bevallások elkészítésével kapcsolatban a társaságiadó-bevallással érintett vállalkozások esetén külön felhívnám a figyelmet a 2004. évi XXXIV. törvényben megfogalmazott KKV követelmények helyes alkalmazására. Itt figyeljünk az egyes értékhatárokra, létszámfeltételekre, a kétéves szabályra, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozás kategóriájába történő besorolás a jogszabályoknak megfelelően történjen, mivel jelentős kedvezmények és támogatások múlhatnak ezen.
Külön felhívnám a figyelmet a jogalkotó által biztosított, a bejelentett részesedéseket érintő szabályra is. Amennyiben egy társasági adóalany 2023. december 31-et megelőzően megszerzett egy részesedést, de azt a 75 napos jogvesztő határidőn belül nem jelentette be, úgy erre utólag lehetősége nyílik a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig, azaz a naptári év szerint működő társaságok esetén 2024. május 31-ig. Választás esetén meg kell állapítani a független felek által alkalmazandó piaci érték és könyv szerinti érték 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözetét, melynek mindössze a 20%-a után kell a 9%-os társasági adót megállapítani, a 2329-es bevallásban bevallani és az adót megfizetni, melyre viszont semmilyen adócsökkentő tétel nem alkalmazható. E folyamatban a könyvvizsgálóknak is lehet szerepük, ugyanis az utólag bejelentett részesedés 2023. december 31-i független felek által alkalmazandó piaci értékét egy független könyvvizsgáló vagy a részesedés értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentésével kell alátámasztani.
Mit emelne ki a 2024-ben alkalmazandó új adószabályokból?
– A kisvállalati adó (KIVA) esetében kiemelném a KIVA alanyiság azonnali újraválasztásának lehetőségét a könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt megszűnt KIVA alanyok esetén. Itt figyelni kell arra, hogy a jogutódnál nem kell kivárni a 24 hónapot, hanem az adóalanyiság újraválasztását, az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül visszamenőlegesen bejelentheti a NAV felé.
A személyi jövedelemadónál először a minimálbér emeléséből adódó értékhatár emelésekre hívnám fel a figyelmet. Különösen az átalányadózást választó egyéni vállalkozók bevételi értékhatárának emelkedésére, a csekély értékű ajándékok esetében (melyet 2024-től évente már 3 alkalommal lehet adni), távmunka költségtérítése során, munkabérelőlegnél adható keretösszegnél, az alkalmi munkavállalók mentesített keretösszegénél és a személyi kedvezmény, mint adóalap kedvezmény esetében. Szintén emelkedett a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák adóalap kedvezményének jogosultsági hónapokra vonatkozó keretösszege. További fontos változás, hogy a béren kívüli és a béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetén az adóztatás nem havonta, hanem negyedévente történik. A társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevételt mostantól összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként kell elszámolni, mely 2024-től szintén nagy körültekintést igényel. A kezdő vállalkozásoknak mindig is gondot okozott, hogy a növekedést biztosító kulcsfontosságú dolgozók megtartása céljából juttatott üzletrészek, részesedések, részvények magas adóterheléssel bírtak. 2024-től azonban az induló vállalkozás munkavállalója, vezető tisztségviselője részére az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen tagsági jogot megtestesítő részesedés, üzletrész, részvény juttatása, vagy ezek megszerzési jogának a biztosítása már nem minősül bevételnek. A magánszemélynek csupán a 3 éves értékesítési tilalomra kell odafigyelnie.
A helyi adók vonatkozásában új telephely és iparűzési adó megosztási szabályokat vezettek be a légi személyszállítást végző vállalkozók és a munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetében. Megjelent az iparűzési adó meghatározása során a hulladékról szóló törvény szerinti kötelező visszaváltási díj semlegesítése az árbevétel és az eladott áruk beszerzési értékénél. Ugyanez az elv jelenik meg az általános forgalmi adó szabályozásában is: a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható csomagolású termék értékesítése esetén a visszaváltási díj nem része az áfa alapjának, hanem az ilyen göngyölegekkel összefüggésben áfa fizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha azokat nem váltják vissza. Az áfa tekintetében még érdemes kiemelni, hogy pontosításra került a fordított adózás esetén az ingatlanra vonatkozó tevékenység fogalma.
A társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulás adónál szintén alkalmazni kell a minimálbér emelkedés miatti minimális közteher-alap emeléseket. Viszont itt megemlíteném, hogy új fogalomként megjelent a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalma, melyet az Szja rendszerében is alkalmazni kell. A szocho kedvezményeknél az egyszerűsítés jegyében összevonásra került és most már a minimálbérhez (annak kétszereséhez) kötik a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő és a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalók utáni adókedvezményt.
Adóeljárásnál kiemelném, hogy a gépjárműadót mostantól már évente csak egyszer a végrehajtható okirat alapján április hónap 15. napjáig kell megfizetni, a NAV mobilaplikációval egyszerűen és gyorsan megtehető. Továbbá szigorodtak az üzletlezárás szabályai, mivel mostantól a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén a NAV akár azonnal elrendelheti az üzletlezárást, melyet korábban csak az éven belüli ismételt mulasztás esetén lehetett elrendelni.
Fotó: Vémi Zoltán
A társasági adózás tekintetében mik a legfontosabb 2024-es évi változások?
– A bejelentett részesedés már említett változásai mellett, az új K+F adókedvezményt emelném ki. Ennek alkalmazása nagy körültekintést igényel, mivel 5 adóévre szóló döntést kell hozni. Továbbá mivel választás esetén a tárgyévi társasági adó 100%-áig lehet (és kell) az adókedvezményt elszámolni, amellyel lényegében a többi lehetséges társasági adókedvezményt már adófedezet hiányában nem tudjuk érvényesíteni és kizárjuk magunkat más adónemek tekintetében is a K+F kedvezmény alkalmazásából. Biztos vagyok benne azonban, hogy széles az az adózói kör, akinek ezt tényleg megéri alkalmazni.
Egy másik új adókedvezmény is megjelent a társasági adózásban, melyet a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás esetén lehet igénybe venni. Az adókedvezmény az adózói döntés alapján a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben lehet igénybe venni.
Kiemelnék egy adó-adminisztrációs könnyítést a látvány-csapatsport és film-gyártás adófelajánlásával kapcsolatos támogatásánál. A 2024-es módosítás alapján, ha az adóelőlegnél, illetve az adóbevallásnál a felajánlott adó/adóelőleg megfizetésénél késedelembe esünk, de nem többet, mint az esedékességhez képest 15 napot, akkor abban az esetben, ha még az adóhatóság elutasító határozatának meghozatala előtt az adó/adóelőleg megfizetése késedelmesen ugyan, de megtörténik, mégis megkapjuk az adójóváírást.
Az agresszív adótervezés elleni küzdelem eredményeként a korábban már megfogalmazott nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások körét kibővítették. Ennek során az ún. alacsony adókulcsú államban vagy a 19/2020. (XII. 30.) PM rendeletben megfogalmazott, az adózási szempontból nem együttműködő államok listáján szereplő (feketelistás) országokban illetőséggel rendelkező külföldi személynek, ott fekvő telephelynek kifizetett (kifizetendő) jogdíj és kamat összegét adózás előtti eredményt növelő tételként kell elszámolni.
A 2024 elején elindult áfa bevallást támogató eÁFA rendszernek vannak-e már tapasztalatai az adózók oldaláról?
– Ez egy új, egyelőre a szakmát igencsak megosztó és még további fejlesztés alatt álló szolgáltatása az adóhatóságnak. Jelenlegi tapasztalataim alapján a webes felület az olyan, egyszerűbb gazdasági eseményekkel rendelkező áfa alanyok részére nyújthat megoldást, mint például az átalányadós áfa alany egyéni vállalkozók. Amit látunk, hogy még nehézkes a kezelése néhány tranzakcióspecifikus gazdasági esemény tekintetében. Ilyenek többek között a pénzforgalmi elszámolásos ügyletek, illetve a különböző áfa arányosítással és a levonási tilalmakkal érintett gazdasági események. Azonban a jövő biztosan ebbe az irányba fejlődik majd, tehát a teljes elutasítottsággal nem értek egyet. A szélesebb körű elterjedésének véleményem szerint az fog lökést adni, amikor a könyvelő szoftverek többsége képes lesz arra, hogy az OSA-hoz hasonlóan valamilyen M2M alkalmazás segítségével kommunikáljon majd az eÁFA rendszerrel oda-vissza adatkapcsolaton keresztül.
Hogyan ítéli meg, milyen fejlettségi szinten állnak az adózók a digitalizáció terén?
– Az adózók digitalizációs fejlettségét több olyan tényező is befolyásolja, mint piaci igények, elvárások, illetve a hatóságok által biztosított technológiai támogatások. Ez utóbbiak között vannak jelentős előre lépések, mint az OSA adatszolgáltatás, majd a jövőben az e-nyugta és e-nyugta tár, de sajnos visszalépések is, mint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások 2024-től történő igénybejelentései. A vállalkozásoknak egyelőre még csak kis hányada folytat valós idejű adatkezelést, de a fejlődés már látható. Egyre több olyan szolgáltatással találkozunk, mint az automatikus OSA számla lekérdezés és rögzítés lehetősége, vagy a banki adatkapcsolat a tranzakciók pénzügyi elszámolásának számviteli nyilvántartásban történő rögzítése. Az biztos, hogy a szakmának jelentős szerepe lesz abban, hogy elérjük az EU azon célját, hogy 2030-ra a vállalkozások legalább 75%-a alkalmazzon fejlettnek mondható digitális technológiákat.
A mesterséges intelligencia milyen módon tudja segíteni az adózással kapcsolatos munkákat?
– A mesterséges intelligencia (MI) már itt van velünk a mindennapokban. Ismereteim szerint már az adóhatóság is elkezdte alkalmazni az ellenőrzési kiválasztások során. Az adózással, számvitellel kapcsolatos tevékenységeknél sokszor lehet hallani, hogy a könyvelők munkáját biztosan kiváltja majd az MI. Véleményem szerint ez a bizonylat feldolgozások és adatrögzítés terén biztosan megvalósul, mivel nagy mennyiségű adatot képes feldolgozni minimális hibával. A számviteli és adózási feladatok egyre inkább átalakulnak támogató, tanácsadó, az összefüggéseket komplexen vizsgáló feladattá. Ami biztos, hogy az MI nagy segítséget tud majd nyújtani az eddig késve, vagy egyáltalán fel nem ismert hibák feltárásában is.
NÉVJEGY
- 1999-ben lett közgazdász a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán, ugyan ebben az évben az okleveles könyvvizsgálói végzettséget is megszerezte, majd 2002-ben adótanácsadó, 2004-ben pedig okleveles adószakértő lett.
- A Magyar Könyvvizsgálói Kamarának 2002 óta tagja, de diákmunkát végzőként már a Kamara 1997. évi megalakulásánál is tevékenykedett. 2015-től az MKVK Komárom-Esztergom megyei szervezetének elnöke és kamarai küldött, 2021-től pedig az MKVK Adótagozatának Elnöke.
- 2001–2003 között az APEH Komárom-Esztergom megyei szervezeténél volt revizor, majd ezt követően 2003-ban a Bábolna Zrt-nél számviteli igazgató, 2004 óta az „S.+CONFIDENT AUDIT” Kft. ügyvezetője.
- Oktatási tevékenységét 2001-től kezdte, közel 10 évig volt a MÜTF (azóta EDUTUS) főiskolán külső oktató. Az MKVK OK Kft-nél 2007 óta végez oktatási tevékenységet elsősorban adózási témákban. 2014 óta pedig az MKVK minősített oktatója, ahol a könyvvizsgáló képzésben az adózás tárgyat oktatja.